A leggyakoribb allergének a kutyatápokban: hogyan kerülhetjük el őket?
Az allergia azonban nem mindig egyértelmű. Nem egyik napról a másikra alakul ki, és nem is mindig súlyos tünetekkel kezdődik.
Ezt tudhatod meg a cikkünkből:
- Mely fehérjeforrások számítanak a leggyakoribb allergéneknek a kutyatápokban?
- Miért okozhat problémát a csirke vagy a marha egyes kutyáknál?
- Hogyan derül ki biztosan, hogy táplálékallergia áll a tünetek mögött?
- Mit jelent a monoproteines étrend a gyakorlatban?
- Hogyan választható átlátható összetételű táp érzékeny kutyának?
Mi számít allergénnek a kutyatápokban?
Allergénnek azt az összetevőt nevezzük, amely az immunrendszer túlzott reakcióját váltja ki. A szervezet ilyenkor egy ártalmatlan fehérjét is veszélyesnek érzékel, és gyulladásos választ indít ellene.
A kutyáknál az ételallergia szinte mindig fehérjéhez köthető. Nem a gabona, nem a színezék, hanem legtöbbször egy állati eredetű fehérjeforrás okozza a problémát.
A leggyakoribb fehérje eredetű allergének
A gyakorlatban néhány alapanyag különösen gyakran okoz problémát.
Csirke
A csirke az egyik legelterjedtebb fehérjeforrás a kutyatápokban. Éppen emiatt sok kutya már kölyökkorától találkozik vele. A tartós, nagy mennyiségű fogyasztása növeli az érzékenység kialakulásának esélyét.
Ha a kutya csirkére érzékeny, gyakori tünet lehet:
- a vakarózás,
- a fülgyulladás
- kipirosodott bőr
- és az időszakos hasmenés.
Marha
A marhahús szintén gyakori allergén. Sok prémium táp tartalmaz marhát vagy marha eredetű összetevőket, így az eliminációs diéta során ezt is érdemes kizárni.
Tejtermékek és tojás
Bár ritkábban fordul elő, a tejfehérje és a tojás is kiválthat immunreakciót. Ezek gyakran jutalomfalatokban, ízesített kiegészítőkben találhatóak meg.
Tipp: Te tudod, miért nem mindegy, hogy milyen fehérje van a kutyatápban?
Gabona és növényi összetevők
A közbeszédben sokszor a gabonát teszik felelőssé minden problémáért, ez viszont korántsem ennyire fekete vagy fehér.
Habár a búza és a szója okozhat intoleranciát, de a valódi allergiás reakció ezekre ritkább, mint az állati fehérjékre. Ennek ellenére érzékeny gyomrú kutyáknál érdemes figyelni a szénhidrátforrásra is.
Hogyan derül ki, hogy valóban allergiáról van szó?
A diagnózis kizárásos alapon történik.
Először ki kell zárni azt, hogy a kedvenc bolhás-e, illetve van-e bármilyen környezeti allergiája vagy fertőzése.
Ezután következik az eliminációs diéta.
Ennek során a kutya kizárólag egy új, korábban nem fogyasztott fehérjét és egyetlen szénhidrátforrást kap legalább 8 hétig. Ebbe a diétába viszont sem a jutalomfalat, sem az ízesített gyógyszer nem fér bele.
A tapasztalatok szerint az esetek közel 90-95%-ában ennyi idő alatt egyértelmű javulás vagy változatlan állapot mutatja meg az irányt.
Allergia vagy intolerancia? Nem ugyanaz
Sok gazdi minden hasmenésre vagy vakarózásra rávágja, hogy allergia. Pedig a két fogalom nem ugyanaz, és a különbség nem csak elméleti.
Ahogy az emberek, úgy a kutyák esetében is az ételallergia immunológiai reakció. Ez azt jelenti, hogy az immunrendszer egy adott fehérjét veszélyesnek érzékel, és gyulladásos választ indít ellene. Ennek következménye gyakran bőrtünet olyan bőrtünet, mint:
- a vakarózás,
- a fülgyulladás,
- a mancsrágás,
- vagy a visszatérő bőrpirosság.
Emellett emésztési panasz is előfordulhat, de nem ez a legjellemzőbb.
Ezzel szemben az intolerancia nem immuneredetű.
Ilyenkor az emésztőrendszer egyszerűen nem tud megfelelően megbirkózni egy összetevővel.
Ennek tipikus jele lehet:
- a puffadás,
- a visszatérő hasmenés
- vagy a lágy széklet, miközben a kutya bőre teljesen rendben van.
A különbség azért fontos, mert az allergia hosszabb, szigorúbb eliminációs folyamatot igényel, míg intolerancia esetén sokszor már egy fehérje- vagy receptúraváltás is látványos javulást hoz.
Rejtett allergének a tápokban
Az eliminációs diéta sokszor ott bukik el, hogy a gazdi nem veszi észre a rejtett allergéneket.
Például sok rágótabletta csirkearomával készül, mert így könnyebben elfogadja a kutya. Ha éppen csirkementes diétán van, ez már önmagában megzavarhatja az eredményt.
A jutalomfalatok szintén problémát okozhatnak ebből a szempontból.
Egy ártatlannak tűnő falatka tartalmazhat tejport, tojást vagy többféle húskeveréket. Ráadásul ezek az összetevők sokszor apró betűvel szerepelnek a csomagoláson.
Hogyan alakul ki egy ételallergia?
Az allergia általában hosszabb idő alatt alakul ki. Amennyiben egy kutya éveken át ugyanazt a fehérjeforrást fogyasztja, az immunrendszer folyamatos terhelés alatt állhat. Egy idő után túlzott reakció indulhat be, és megjelennek a tünetek.
A bélflóra egyensúlya szintén fontos tényező. A bél nemcsak emésztőszerv, hanem immunológiai szerv is, épp ezért ha a bél mikrobiomja felborul, például egy antibiotikumos kezelés, a stressz vagy épp egy gyulladás miatt, nagyobb eséllyel alakul ki túlérzékenység.
A túl gyors, gyakori tápváltások is megterhelhetik az emésztőrendszert. Ilyenkor a bélfal áteresztőképessége fokozódhat, és olyan fehérjerészletek is a keringésbe juthatnak, amelyek normál esetben nem váltanának ki reakciót.
Éppen ezért fontos a stabil, kiegyensúlyozott étrend, a fokozatos átállás és az emésztőrendszer támogatása. Ha a bélrendszer egészségesen működik, az immunrendszer is kiegyensúlyozottabban reagál.
Hogyan kerülhetjük el a leggyakoribb allergéneket?
A legfontosabb a tudatos címkeolvasás. Nem elég a termék elején szereplő feliratot nézni.
Olyan tápot érdemes választani, ahol a fehérjeforrás pontosan megnevezett. Például bárányhús vagy lazac, nem pedig általános állati melléktermék. A monoproteines tápok különösen hasznosak, mert egyetlen fehérjét tartalmaznak, így könnyebb kontroll alatt tartani az étrendet.
Az is lényeges, hogy a kiválasztott eledel teljes értékű legyen. Egy házilag főzött csirke és rizs kombináció hosszabb távon hiányállapothoz vezethet, mert nem tartalmaz minden szükséges vitamint és ásványi anyagot.
Mindenképp érdemes megjegyezni, hogy 7-10 nap alatt érdemes átállni az új eledelre, hogy az emésztőrendszer alkalmazkodni tudjon.
Miért nem elég a hipoallergén felirat?
A hipoallergén kifejezés nincs egységesen szabályozva. Gyártónként eltérő lehet, mit értenek alatta.
Ezért mindig az összetevőlista a döntő. A rövid, átlátható receptúra megbízhatóbb támpont, mint a marketingcímke.
A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a gazdik, akik valóban végigcsinálják az eliminációs folyamatot, és nem térnek le az útról, sokkal nagyobb eséllyel találnak tartós megoldást.
Ha a kutyádnál visszatérő vakarózást, fülproblémát vagy emésztési gondot tapasztalsz, érdemes tudatosan átgondolni az étrendjét. A Best4Pets kínálatában kizárólag átlátható összetételű, gondosan válogatott monoproteines és érzékeny kutyáknak fejlesztett eledeleket találsz, amelyek segítséget jelenthetnek az eliminációs diéta során és a hosszú távú, stabil étrend kialakításában is.
Amennyiben bizonytalan vagy, melyik fehérjeforrás lenne megfelelő, nyugodtan írj nekünk!
Gyakran ismételt kérdések
A tapasztalatok alapján a csirke és a marha áll az első helyen. Ezeket követik a tejtermékek és ritkábban a tojás, rizs vagy a búza.
Általában 4-8 hét szükséges a látványos javuláshoz. Teljes diagnosztikai értékeléshez legalább 8 hét ajánlott.
Igen, előfordulhat. Ilyenkor különösen fontos a szigorú, egyféle fehérjére épülő étrend.
Nem. Minden extra falat megzavarhatja az eredményt, még egy apró keksz is.
Igen. Sőt, ez a visszaterhelés igazolja véglegesen, hogy az adott összetevő volt a kiváltó ok.