10 TIPP A MEGBÍZHATÓ KUTYATENYÉSZTŐ KIVÁLASZTÁSÁHOZ
Mindenképpen tenyésztőtől vásároljunk kiskutyát és ne szaporítótól. Miután megszületett a döntés az új családtag érkezéséről egy különösen szép és izgalmas időszak veszi kezdetét. Azonban csak ekkor szembesülünk egy igen komoly és nehéz döntéssel: hogy melyik kenneltől vegyük a kiskutyát. Az alábbiakban bemutatunk 10 szempontot, ami segít, hogy ki tudd választani a megfelelő tenyésztőt.
Az alábbi 10 javaslat a megbízható és jó hírű kennel kiválasztásában lesz segítségedre. Természetesen ennek a 10 pontnak listája nem teljes körű és nagyon fontos, hogy döntésed meghozatalakor figyelj a megérzésedre és a szimpátiára is.
1. A kölyökkutya törzskönyves legyen
A legtöbb tenyésztő része egy egyesületnek (klubnak), melyek saját szabályokat fektetnek le a helyes tenyésztést illetően és azokat be is tartatják. Sok klub van – némelyik ismert, mások pedig kevésbé. Minden egyesületnek az alapszabályzatában le kell fektetnie, hogy az általa képviselt kutyafajtáknál milyen kritériumoknak kell megfelelni. Néhány egyesület, mint például a VDH / FCI és azok társklubjai szigorúbb feltételeket szabnak, melyek kiterjednek a fedezésben részt vehető szülök egészségére is. Ezeket a klubtagoknak a tenyésztésük során szigorúan be kell tartani, azért, hogy a klubjuk által hitelesített törzskönyvhöz juthassanak.
Más klubok viszont nem szabnak szigorú feltételeket, ilyenkor a tenyésztő szabadon cselekszik, ezért saját maga tartozik felelősséggel a tenyésztésének minőségéért. A törzskönyv kiadási kötelezettség alól mentesülnek azok az almok, melyek nem tervezettek vagy a szülök nem fajtatiszták.
“A törzskönyv nem csak egy flancos papír…”
Érdemes utána nézni a fajta gondozó kluboknál, hogy milyen feltételeknek kell eleget tennie a tenyésztőnek ahhoz, hogy a kicsik törzskönyvet kaphassanak. Egyes kluboknak van egy ajánlott alom listája is, ahova azok az almok kerülnek fel az adott fajtán belül, melyek minden feltételnek eleget tesznek. A törzskönyv az nem csak egy flancos papír és sznobizmus. Biztosít arról, hogy szűrt, fajta jelleget hordozó, jó idegrendszerű, egészséges szülők a kicsik szülei és nyomon tudjuk vele követni a kiskutya származását.
2. Egészséges szülők
Fontos, hogy a tenyésztő kizárólag olyan kutyákat használjon a tenyésztésében, melyek rendszeresen átesnek állatorvosi vizsgálatokon, és a fajtára jellemző betegségektől mentesek. Az akut betegségeken túlmenően fontos, hogy az egyedek örökletes betegségeik is ki legyenek vizsgálva.
Csak olyan szülőktől szabad kiskutyát venni, melyek a fedezést megelőzően szűrve lettek a fajta specifikus örökletes betegségekre és mentesek attól (például csípő-, könyök-, váll diszplázia szűrés, szemszűrés, genetikai szűrések). Ezek a vizsgálatok, fajtánként, klubonként eltérőek.
Igazán felelős tenyésztő figyel a tőle kikerült utódokra, hogy visszacsatolást kapjon az alom minőségéről, illetve segíti a gazdákat a kezdeti nehézségek során, jó tanácsokkal látja el.
3. Oltott, féregtelenített és chippel ellátott kölykök
Fontos, hogy csak olyan tenyésztőtől vegyünk kiskutyát, aki garantálja, hogy a kölyök átadásakor féregtelenített, chippel ellátott kötelező oltásokkal rendelkező kölyköt ad át, mely oltási könyvvel vagy útlevéllel is rendelkezik. Fontos, hogy a tenyésztő felvilágosítson a további oltási rendről, hisz miután elhozzuk a kiskutyát további oltásokra is szükség van. Vannak olyan tenyésztők is, akik a kölyökkutya átadást megelőzően még egyszer kivizsgáltatják a kutyát az állatorvossal és állatorvos által kiállított egészségi bizonyítványt is adnak a kölyökkutya mellé.
4. A szülök a helyszínen vannak
Minden komolyabb tenyésztőnél legalább a kölykök édesanyja a helyszínen kell, hogy legyen. Amennyiben az édesanya megtekintésére nincs lehetőség érdemes szkeptikusnak lenni és keresni egy másik tenyésztőt...
5. A kölykök a családban nőnek fel
Az átfogó és jó szocializáció érdekében fontos, hogy a kölyökkutya részese legyen a család napi életének legnagyobb részében. Ha a kölyökkutyák közvetlenül a családdal élnek, akkor mindenféle hangot megismernek (például porszívók, mosogatógépek).
6. Hogy telnek az első hetek?
A kiskutya szocializációja az élet első heteiben alapozza meg a hosszú boldog kutya életet. A tenyésztőnek minél több időt kell töltenie az alommal, és játékosan kell bemutatnia a kölyökkutyáknak a különböző mindennapi helyzeteket és tárgyakat.
Ezért kérdezze meg a tenyésztőt a tipikus szocializációs tevékenységekről, például az autóhoz való szoktatáshoz, labdázásról, apportírozásról, fürdetésről és hasonlókról.
7. Hogy kommunikál a tenyésztő?
Ideális esetben a tenyésztő készségesen áll a további kérdéseid megválaszolásához és foglalkozik Veled. Egy jó tenyésztő, mindig nyitott a kölyökkutyákkal és tenyésztéssel kapcsolatos kérdések megválaszolására. Tegyél fel konkrét kérdéseket a szülő kutya egészségével kapcsolatban, és érdeklődj a kiskutyák neveléséről, szocializációja felől.
8. Legyen személyes találkozó!
Egy felelősségteljes tenyésztő nem ad el anélkül kiskutyát, hogy ne győződne meg személyesen arról, hogy jó kezekbe kerül a kölyökkutya. Fontos, hogy házhoz menj, ahol a kutyák élnek és ne egy külsős helyszínt válasszatok a találkozóra. Minimum egy, de inkább két személyes találkozót kér a tenyésztő ahhoz, hogy megismerje a leendő kiskutya tulajdonost. Ne lepődj meg ha a tenyésztő is számtalan kérdéssel bombáz, hisz, ha igazán szívén viseli kölyökkutyáinak sorsát akkor ő is a legjobb gazdit szeretné számára biztosítani. Ezekre a találkozókra általában az alom megszületése után kerül sor, tehát egyből a babákat is meg tudjuk nézni, de még a kicsikhez érni nem szabad. Elmondja a tenyésztő az elvárásait a gazdikkal szemben, illetve sok hasznos tanáccsal lát már el minket. A második találkozás során szokott a kiskutya kiválasztása megtörténni. Érdemes kikérni a tenyésztő véleményét is, és meghallgatni, hogy nekünk melyik kölyköt ajánlja. Ők ismerik csak igazán a kicsiket, tehát például egy nyugodtabb embernek nem célszerű a legaktívabb kiskutyát haza vinnie.
9. 8 hetes kor előtt ne hozd el a kölyköt!
Egy kölyökkutyának 8 hetes koráig az anyukája mellett a helye, tehát aki hamarabb oda akarja adni a kölyköket az biztosan nem tenyésztő. Ráadásul az állatvédelmi törvény is előírja, hogy csak 8 hetes korban, vagy utána szabad elhozni a kiskutyákat.
10. Családlátogatás
A legtöbb tenyésztő, aki szívén viseli a kölykök sorsát, eljön meglátogatni a kicsit miután haza vittük. Így saját szemével győződik meg róla, hogy milyen körülmények között él a kölyök.
Kihagytunk valamit?
Van már kiskutyád vagy épp most nézelődsz? Ha van személyes tapasztalatod a tenyésztő kiválasztásával kapcsolatban, írd meg nekünk kommentben, hogy bővíthessük a cikket további hasznos tippekkel! Így még több kiskutya kerülhet igazán tudatos, gondos gazdikhoz!