Mit nevezünk hőgutának?
Hőguta akkor alakul ki, amikor a szervezet hőtermelése nagyobb, mint a hővesztesége. Ilyenkor a test belső (mag) hőmérséklete magasabb lesz a normálisnál (hipertermia), ami károsodást okoz a szövetekben.
A hőguta vagy hőstressz minden esetben állatorvosi vizsgálatot és/vagy beavatkozást igénylő, nagyon súlyos, gyakran gyorsan rosszabbodó, sokszor életveszélyes állapot!
Hogyan alakulhat ki, mik lehetnek a legfontosabb hajlamosító tényezők?
A hőguta szempontjából kutyáink és köztünk az egyik legfontosabb különbség, hogy míg nekünk szinte az egész testfelületünkön megtalálhatók az izzadságmirigyek, amik a verejtékezéssel segítenek a normális testhőmérséklet megőrzésében, addig kedvenceinknél ilyen mirigyek csak az orruk körül és a talpukon vannak. Így már jól érthető, hogy ők miért a lihegésre és a külső környezet hűtő hatására támaszkodhatnak csak, hogy ne melegedjenek túl. Sőt, néha vastag vagy hosszú bundájuk tovább nehezítheti ezt.
Az előbbieken túl, a hőguta legfontosabb hajlamosító tényezői lehetnek még:
- nem megfelelő szellőzés: pl. zárt, hűtés nélküli helység vagy autó (nemcsak nyáron)
- meleg vagy forró, párás környezet,
- nincs megfelelő árnyék vagy ivóvíz,
- túlzott testmozgás,
- túlsúly,
- fiatal vagy idős életkor,
- rövid orrú fajták (brachycephal): pl. mopsz, buldog, boxer, stb.,
- légzőszervi, szív- és érrendszeri, neurológiai betegségek (pl. légcsőszűkület, billentyűhiba, epilepszia).
Milyen tünetekre figyeljünk?
- nyugtalanság, izgatottság, egyre fokozódó lihegés, gyors pulzus, légzési nehézség,
- nyálzás, nagyon kipirult vagy éppen sápadt íny, élénkvörös nyelv,
- hányás és/vagy hasmenés (esetleg véres),
- kevés vizelet vagy nincs vizelet,
- zavarodottság, szédelgés,
- elesettség, gyengeség, izomremegés,
- rohamok, összeesés, mozdulatlanság, kóma.
Mit tehetünk, hogy elkerüljük a hőgutát?
Miután kutyáink a túlhevülés megakadályozásában csak a lihegésre és a külső környezetre támaszkodhatnak, ezért a jól szellőző, hűvös belső-külső tér kulcsfontosságú. Ezért soha ne hagyjuk négylábú társunkat például a bezárt, hűtés nélküli kocsiban, mivel az autó zárt terében a hőmérséklet még az enyhe napokon is nagyon gyorsan emelkedik, amitől kutyánk lihegni kezd, ettől emelkedik a levegő páratartalma, ami tovább nehezíti számukra a hőleadást, és máris kialakult a hőguta.
Nagyon fontos, hogy a kertben is mindig legyen olyan árnyékos hely, ahova elbújhatnak a napsütés elől. A melegebb napokon a friss, hideg, tiszta, nagy mennyiségű ivóvíznek még nagyobb jelentősége van, figyeljünk erre is! Ilyenkor arra is számíthatunk, hogy kutyáink étvágya csökken, érdemes lehet a napi ételadagot több részletben adni nekik, mert az emésztés is hőtermeléssel jár.
Semmiképp se tervezzünk nagyobb sétát, kirándulást vagy tréninget a napsütéses napokra, sőt, ilyenkor inkább a lehető legkevesebbet mozgassuk kedvenceinket! Sétáltassuk őket kora reggel, amikor még, vagy az esti órákban, amikor már kicsit hűvösebb van. Ha megtehetjük, kerüljük a betonozott vagy aszfaltozott járdákat-tereket, és inkább keressünk árnyas helyeket. A napsütötte, forró aszfalt vagy beton nemcsak fokozza a hőséget, hanem akár megégetheti a mancsukat is. Teszteljük a járda hőmérsékletét: ha mi magunk nem tudjuk legalább 5 másodpercig rajta tartani a kezünket, akkor kutyánknak is forró.
Elsősegély hőguta esetén
A legfontosabb, hogy csökkentsük négylábúnk testhőmérsékletét, ezért:
- a lehető leghamarabb vigyük őt hűvös helyre,
- szőrét és bőrét nedvesítsük be kézmeleg vagy hűvös vízzel, sőt, nedves szőnyegre vagy törölközőre is fektethetjük,
- a jéghideg víz vagy jég súlyosbíthatja az állapotát, ezért ezeket ilyenkor soha ne használjuk,
- a hőveszteséget tovább fokozhatjuk ventillátorral,
- amilyen hamar csak lehet, menjünk állatorvoshoz, akkor is, ha kutyánk már jobban van, hogy elkerüljük a további szövődményeket.