16.000 ft felett ingyenes szállítás
Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

TUDTÁTOK, HOGY A HŐGUTA NEMCSAK A FORRÓ NAPOKON VESZÉLYEZTETHETI KUTYÁINKAT?

- 2021. 06. 24. 15:53:36
TUDTÁTOK, HOGY A HŐGUTA NEMCSAK A FORRÓ NAPOKON VESZÉLYEZTETHETI KUTYÁINKAT?

Az éghajlatváltozás nehéz hozadékaként sajnos egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási körülmények, például az egyszerre lezúduló nagy mennyiségű csapadék vagy az extrém meleg. Kedvenceinket talán még nálunk is jobban meggyötri a kánikula, sőt, az őket fokozottan veszélyeztető hőguta kialakulásához igazából még nagy meleg sem kell.

Az elmúlt napok hősége miatt úgy éreztük, hogy fontos lenne írnunk arról, hogy mit nevezünk hőgutának vagy hőstressznek, hogyan alakulhat ki, mire kell gazdiként figyelnünk.

Mit nevezünk hőgutának?

Hőguta akkor alakul ki, amikor a szervezet hőtermelése nagyobb, mint a hővesztesége. Ilyenkor a test belső (mag) hőmérséklete magasabb lesz a normálisnál (hipertermia), ami károsodást okoz a szövetekben.

A hőguta vagy hőstressz minden esetben állatorvosi vizsgálatot és/vagy beavatkozást igénylő, nagyon súlyos, gyakran gyorsan rosszabbodó, sokszor életveszélyes állapot!

Hogyan alakulhat ki, mik lehetnek a legfontosabb hajlamosító tényezők?

A hőguta szempontjából kutyáink és köztünk az egyik legfontosabb különbség, hogy míg nekünk szinte az egész testfelületünkön megtalálhatók az izzadságmirigyek, amik a verejtékezéssel segítenek a normális testhőmérséklet megőrzésében, addig kedvenceinknél ilyen mirigyek csak az orruk körül és a talpukon vannak. Így már jól érthető, hogy ők miért a lihegésre és a külső környezet hűtő hatására támaszkodhatnak csak, hogy ne melegedjenek túl. Sőt, néha vastag vagy hosszú bundájuk tovább nehezítheti ezt.

Az előbbieken túl, a hőguta legfontosabb hajlamosító tényezői lehetnek még:

  • nem megfelelő szellőzés: pl. zárt, hűtés nélküli helység vagy autó (nemcsak nyáron)
  • meleg vagy forró, párás környezet,
  • nincs megfelelő árnyék vagy ivóvíz,
  • túlzott testmozgás,
  • túlsúly,
  • fiatal vagy idős életkor,
  • rövid orrú fajták (brachycephal): pl. mopsz, buldog, boxer, stb.,
  • légzőszervi, szív- és érrendszeri, neurológiai betegségek (pl. légcsőszűkület, billentyűhiba, epilepszia).

Milyen tünetekre figyeljünk?

  • nyugtalanság, izgatottság, egyre fokozódó lihegés, gyors pulzus, légzési nehézség,
  • nyálzás, nagyon kipirult vagy éppen sápadt íny, élénkvörös nyelv,
  • hányás és/vagy hasmenés (esetleg véres),
  • kevés vizelet vagy nincs vizelet,
  • zavarodottság, szédelgés,
  • elesettség, gyengeség, izomremegés,
  • rohamok, összeesés, mozdulatlanság, kóma.

Mit tehetünk, hogy elkerüljük a hőgutát?

Miután kutyáink a túlhevülés megakadályozásában csak a lihegésre és a külső környezetre támaszkodhatnak, ezért a jól szellőző, hűvös belső-külső tér kulcsfontosságú. Ezért soha ne hagyjuk négylábú társunkat például a bezárt, hűtés nélküli kocsiban, mivel az autó zárt terében a hőmérséklet még az enyhe napokon is nagyon gyorsan emelkedik, amitől kutyánk lihegni kezd, ettől emelkedik a levegő páratartalma, ami tovább nehezíti számukra a hőleadást, és máris kialakult a hőguta.

Nagyon fontos, hogy a kertben is mindig legyen olyan árnyékos hely, ahova elbújhatnak a napsütés elől. A melegebb napokon a friss, hideg, tiszta, nagy mennyiségű ivóvíznek még nagyobb jelentősége van, figyeljünk erre is! Ilyenkor arra is számíthatunk, hogy kutyáink étvágya csökken, érdemes lehet a napi ételadagot több részletben adni nekik, mert az emésztés is hőtermeléssel jár.

Semmiképp se tervezzünk nagyobb sétát, kirándulást vagy tréninget a napsütéses napokra, sőt, ilyenkor inkább a lehető legkevesebbet mozgassuk kedvenceinket! Sétáltassuk őket kora reggel, amikor még, vagy az esti órákban, amikor már kicsit hűvösebb van. Ha megtehetjük, kerüljük a betonozott vagy aszfaltozott járdákat-tereket, és inkább keressünk árnyas helyeket. A napsütötte, forró aszfalt vagy beton nemcsak fokozza a hőséget, hanem akár megégetheti a mancsukat is. Teszteljük a járda hőmérsékletét: ha mi magunk nem tudjuk legalább 5 másodpercig rajta tartani a kezünket, akkor kutyánknak is forró.

Elsősegély hőguta esetén

A legfontosabb, hogy csökkentsük négylábúnk testhőmérsékletét, ezért:

  • a lehető leghamarabb vigyük őt hűvös helyre,
  • szőrét és bőrét nedvesítsük be kézmeleg vagy hűvös vízzel, sőt, nedves szőnyegre vagy törölközőre is fektethetjük,
  • a jéghideg víz vagy jég súlyosbíthatja az állapotát, ezért ezeket ilyenkor soha ne használjuk,
  • a hőveszteséget tovább fokozhatjuk ventillátorral,
  • amilyen hamar csak lehet, menjünk állatorvoshoz, akkor is, ha kutyánk már jobban van, hogy elkerüljük a további szövődményeket.